(Poldi barátomnak ajánlom ezen sorokat, mivel a héten kislánya született. – i.g.)
Lányos apának lenni kiválóság, de több alapvető dologra fel kell készülni, már a bölcső árnyékában.
Be kell szerezni kényszerítő eszközöket
A kétes szexuális beállítottságú (és gyermektelen) haverok már a kislányunk születése alkalmából rendezett buliban elkezdik pedzegetni, hogy mennyi gondunk lesz majd, mikor serdülőkorúvá cseperedik a pici.
Tudniillik akkor majd minden hím rá fog nyomulni a most még édesdeden büfiző csöppségünkre (talán még a haverjaink is) és amikor 17 éves korában, terhesen lelép egy dombóvári motoros suttyóval, rajtunk fog röhögni szűkebb lakókörnyezetünk.
Szerintem elég, ha életének korai szakaszában felvértezzük kislányunkat olyan, saját tapasztalatokon alapuló életbölcsességekkel, melyek segítségével talán elkerülheti a csélcsap salabaktereket. (Egy üzemképes bézbólütő és idegkorbács azért mindig legyen a szuterénban, hátha mégis meg akarja szöktetni a falu Simpsonos Casanovája.)
Nyűgösködés, kényeskedés
Óriási tévhit, hogy a kislányok nyűgösködő, kényes kis ördögfiókák, akiknek Barbie baba kell és mindenük az öltözködés.
A valóság az, hogy ha kellő mértékben szabadjára engedjük a bennünk lévő nőies ösztönöket, akkor remek szórakozásnak nézünk elébe, mert csak az tudja, hogy milyen frankó tud lenni egy hosszas hajkifésülgetés, aki már próbálta.
Végre hosszú órákat beszélgethetünk a csillámpóni hercegnőről, az aranyos csivavákról, a pókokról (akiktől nem kell félni), a hajlott hátú, puszit kérő öreg nénikről (akiktől meg kell), készíthetünk homoksütit, játszhatunk plüss hangyászölyvvel, megpróbálhatjuk összeszerelni az Icipici Barátok kastélyát és végre megnézhetjük a Nobel-díjas Eperke sorozat valamennyi részét.
Peregnek a percek
Sajnos az idő vaskereke forog (továbbá a karaván halad), úgyhogy használjunk ki minden percet amit lányos dolgokkal tölthetünk, mert ha egy picit nem figyelünk oda, egyszer csak arra leszünk figyelmesek, hogy nemrég született csöppségünk már fuvolaórákat vesz, megtanulta, hogy milyen a balettben az alapállás, összeveszett a legjobb barátnőivel, beütötte sípcsontját görkorizás közben, ráguglizott a Zoo-táborra, festett pöttyökből egy tájképet, felhúzott térdekkel olvassa az ebédlőasztalnál vacsi közben a Tappancs veszélyben című kisregényt, dacosan tiltakozik a házimunkák ellen, az iskolatáskájában felejtette hétvégére a tonhalas szendvicsét, kutyust akar a kertbe, papagájt/hörcsögöt/teknőst/tengerimalacot a szobájába és megkedvelte Michael Jackson korai lemezeit.
Konklúzió
Lányos apaként is leírhat életutunk néhány vargabetűt (ha nem terveztük, akkor is), de az a tudat megfizethetetlen, hogy van a világon egy (most még) kislány, aki egész életében számít ránk.
És valljuk be, nemcsak zsebpénzre, nevetésre, jó tanácsokra és ölelésre számíthat tőlünk bármikor, hanem egy tockosra is, ha nem pakol rendet a szobájában villámvágtában.










